Szeretetben gazdag karácsonyt!
Tej- és gluténmentes, szója- és pálmaolajmentes vagy éppen cukormentes szaloncukor is kapható már a széles kínálatú üzletekben. Az adventi, egyes helyeken műanyagmentes vásárokon alkoholmentes puncsot is árulnak. A karácsonyi receptek közt keresgélve ma már akár liszt- és tojásmentes, sőt, úgynevezett mindenmentes mézeskalács tippek sorozatából is lehet kedvünkre válogatni. Az internet böngészőjének a „hulladékmentes karácsony” kifejezés sem idegen. S még sorolhatnánk, mi mindentől lehet egy étel, egy termék, egy kezdeményezés vagy esemény mentes. Egészségügyi okból, elvből, elővigyázatosságból, odafigyelésből vagy éppen divatból kifolyólag egyre gyakrabban találkozunk az említett, vagy ezekhez hasonló „mentes”-kifejezésekkel, életmóddal. De vajon mi az, amitől az életünk, amitől a karácsonyunk nem szabad, hogy mentes legyen? Még ha sajnos gyakran már közhelynek is számít a „szeretet ünnepe” kifejezés – talán mert a konzumvilág kínálata és nyomása miatt más, eléggé negatív tapasztalataink is vannak az üzletekben túl korán kezdődő „karácsonnyal” kapcsolatban –, az igazi karácsonynak és tágabb értelemben az életünknek – ünnepnapoknak, az ünnepre készülés időszakának, de hétköznapjainknak sem – nem szabad, hogy szeretetmentesek legyenek. Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy közénk jött a Szeretet. Ajándékká lett értünk a Szeretet, a megváltó Szeretet. Ez tény. Nem csupán érzelem, nem pusztán idillikus legenda. Világunkat és benne minket is érintő valóság. „Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet” – olvassuk a Szentírásban.
