Július 11. (március 21.)
Mons. Koller Gyula atya rovata
Benedek életrajzi adatai Nagy Szent Gergely pápától származnak. Elsősorban életszentségének rendkívüli vonásait emelte ki, de azért életének főbb eseményeit és szentté válásának útját is megismerhetjük a nagy pápa által írt ,,életrajzból“.
Benedek 480 táján született a szabin hegyvidék kis városában, Nursiában (ma Norcia). A szülők fiukat egész fiatalon Rómába küldték tanulni. Így Benedek abba a városba került, amely még az antik kultúra fényét mutatta, s már apostolok és vértanúk sírja is ékesítette. De azzal, hogy a császárság székhelye átkerült Konstantinápolyba, Róma szinte vidéki várossá fejlődött vissza. Ezenkívül állandó baj volt politikai, egyházi, gazdasági, művelődési és erkölcsi szempontból is. Az istenkereső fiatalember otthagyta a várost, hogy mindentől szabaddá válva egyedül Isten keresésének élhessen. Megismerkedett a monasztikus élet különféle formáival, egy ideig egy falusi templom papja mellett élt aszkéta életet. Majd Subiaco mellett egy barlangba teljes magányba vonult, és a tökéletes lemondást kereste. Három esztendeig tarthatott ez az előkészületi idő, amely alatt átélhette a szerzetesség és a lelki fejlődés minden fokozatát. Ezután Benedek megvált a remete élettől és a különféle kísértéseket legyőzve megfontoltan készült arra, hogy a lelki élet tanítómestere legyen. Vicovaro mellett, mint elöljáró megkísérelt egy szerzetesi közösséget kolostori fegyelemre nevelni. Ekkor megtanulta, nincs igazi szerzetesi élet, ha nincsenek a szabályai. A szerzetesi közösség felépítésén fáradozva Benedek megtapasztalta, mily sok törődést kíván, alázatot és engedelmességet.
Majd – írja Nagy Szent Gergely ‒ Istennek Benedekben lakó Lelke Monte Cassinóra vezette, arra a hegyre, amely ,,Isten hegyre épített városa“ lett a történelemben. Egy régi erődnek és egy hajdani szentélynek a romjaiból kolostort épített, és benne egységes alkotmányhoz igazodó közösséget hozott létre. Mindnyájan a közös ,,szent szabály“ a Regula szerint éltek, amely épp Monte Cassinón kapta meg végleges formáját.
Benedek mindezeken túl, szerzeteseinek példát mutatva Isten igéjét is hirdette. Fogadta a látogatókat és tanácsokal látta el az egyre nagyobb számú „okulni“ vágyókat, prédikációival pedig vezette a népet a hitre és a szeretetre.
Benedek regulája az eltelt majdnem 1500 esztendő folyamán a szerzeteseken kívül megszámlálhatatlanul sok keresztényt magával ragadott.
547. március 21-én ért véget Monte Cassino pátriárkájának földi élete. Nagy Szent Gergely szerint ,,a templomba vitette magát, és gyengeségében a tanítványaira támaszkodva állt ott ‒ kezét az ég felé emelte, így lehelte ki imádsággal a lelkét.“ Emléknapját a 9. századtól március 21-én, temetése napján ünnepelték. Később megjelenik július 11., mint ,,Szent Benedek születésnapja“. 1969-től július 11-én Szent Benedeket mint Európa védőszentjét ünnepeljük.
*
Szent Benedek ,,építő ember“ volt. Benedek, aki a neve szerint is, a kapott kegyelem alapján is ,,áldott“ volt, kiváló ,,építő ember“-nek, jó vezetőnek bizonyult. Megvolt benne az emberi szív ismeretének adománya. Monte Cassinón nemcsak kolostort épített, hanem megtalálva önmagát s megszerezve önmaga fölötti uralmat, tanítómestere lett mindmáig a jobbra, értékesebbre törekvő embernek. Benedek életében a szeretetből kiindulva mindent áthatott az alázatosság és engedelmesség erénye. Ezért nemcsak a szerzeteseknek volt atyja, hanem a világiak közül is sokan keresték fel, hogy megtalálják önmagukat és életük értelmét.Példája mindmáig hat, ezért nyilvánította őt Egyházunk Európa védőszentjévé. Nekünk is, egyéni és közösségi életünkben egyaránt nagyon hasznos lenne, ha gyakrabban kérnénk segítségét az alázat és az engedelmesség megimerésére és megbecsülésére.
Benedek kezdetben remeteként, „világtól elforduló emberként“ kereste az élet értelmét. Majd kolostorban élve szomorúan tapasztalta, mekkora veszélye van annak, ha a szerzetesi életnek, és az ember életének nincsenek szabályai. E tapasztalat vette rá arra, hogy megírja Reguláját, amely mindmáig az európai kolostori élet alapszabályát alkotja. A Regulából a világban élőknek különösen is szól az „utasítás”, a benedeki jelszó: Imádkozz és dolgozz! Az általa hirdetett szemlélődő és tevékeny élet összehangolását vegyük kötelezettségnek, ‒ hiszen az ember csak akkor marad meg igazi embernek, ha kötelezik rá! Segítsen ebben a következő két mondás: Aki nem dolgozik, ne is egyék, ‒ és ‒: Aki nem imádkozik, éhezteti a lelkét.
*
„Ha valami jót látsz magadban, Istennek tulajdonítsd. A rosszat ellenben mindig ismerd el és magadat okold miatta“. (Szent Benedek Regulájából)