:

Maradjunk együtt!

Pozsonyban is gazdag programmal telt a Házasság Hete. És lesz folytatás is? Folytassuk együtt!

Sok más közösséghez hasonlóan a pozsonyi magyarok is gazdag programot biztosítottak az idei Házasság Hetére, miközben nem csak a házaspárok vehették ki részüket a házasság Istentől rendelt intézményének ünnepléséből. A lelki programokkal párhuzamosan házaspár-túrát, ifjúsági estet, a gyerekek számára rajzpályázatot is szerveztek a „Maradjunk együtt!” jelmondatú napokban.

„Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. Ez biztosítja az emberiség fennmaradását, a folytonosságot, mert ez az Isten által rendelt nemi különbözőség a fennmaradás emberi módja. Senki nem kisebbrangú, kinek-kinek Istentől rendelt nemi önazonosságát megélve kell haladnia az élet útján, akár házasságban, akár cölibátusi módon éli életét” – hangsúlyozta Molnár Tamás, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora a Házasság Hete alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten a pozsonyi református templomban. Majd a Szentírás első könyvének első fejezetéből választott idézete alapján vezetett elmélkedésében arra is rámutatott, hogy a férfi és nő kölcsönösen magukat egymásnak ajándékozó kapcsolatára Isten adta áldását már az első emberpár esetében. Tamása atya ezután kérte, legyen így ma is! Isten áldásával induljanak a párok közös életútjukon. Isten áldását kérjék annak folytatására is, nap mint nap. Érzzék át házaséletük minden napján, amit a katolikus körökben is gyakran idézett Gyökössy Endre református lelkész egyik könyvének címe is találóan kifejez: „Ketten – hármasban”. Merthogy a férfi és nő összekötött szeretetkapcsolatában az Istennek is helye van, pótolhatatlan helye.

Buza Bodnár Aranka, református lelkésznő igehirdetésében a Házasság Hetének idei jelmondatára is utalva buzdította a jelenlévő házaspárokat, hogy maradjanak együtt, maradjanak a házasságban! „Mert ha nem marad el, ha nem marad abba, nem marad félbe, nem marad ki, nem marad vissza, nem marad le senki és semmi, ha nem hagyjuk el a nekünk kijelölt helyünket, akkor együtt maradunk. S ez az állapot, amikor a másikkal vagyok, az áldások megtapasztalásának az állapota. S ebbe az együttlétbe tudom hívni az Urat, hogy: Maradjon velünk, Uram, szereteted, mert mi is benned reménykedünk!“ – ahogy ez a Zsoltárok könyvében is olvasható. A református lelkésznő kapcsolatiak megvizsgálására hívta a párokat, mégpedig annak az igazságnak fényében, hogy az a pár, amelyik az Úr jelenlétét tudja kérni házasságába, az egyben áldásként éli meg, hogy mellette van az, aki kiegészíti és hűséges gondviselője, illetve segítőtársa. Az istentiszteleten beszédet és imát mondott Buza Zsolt református lelkész is, majd pedig feleségével, Arankával és a katolikus lelkipásztorral együtt az istentisztelet végén áldásban részesítették az egybegyűlteket.

Ugyancsak a Házasság Hetében tartották a „Házaspárok útja” elnevezésű túrát, mégpedig egy Pozsonyhoz közeli erdőben, ahol az út során kihelyezett idézetek és kérdések gondolatébresztőként szolgáltak a páronként végigjárt úton a házasoknak. Jó alkalom volt ez számukra a közös beszélgetésre. A résztvevők közt értékes díjakat is kisorsoltak a rendezvény-sorozat végén. A túrát követően, szombaton délután pedig a házaspárok – s nem csak azok, akik a túrába is bekapcsolódtak – megújíthatták egykor tett házassági ígéreteiket. Erre a szlovák katolikus televízió, a Lux TV által élő adásban sugárzott magyar szentmise kínált alkalmat, melyet Molnár Tamás atya celebrált. A televízió kápolnájában, de az otthonukban a képernyők körül együtt imádkozó házaspárok is kezet foghattak egymással, vagy kezüket közösen arra a feszületre helyezhették, melyre egykor örök hűséget esküdtek egymásnak, s így mondhatták az eskü megújításának szövegét. A szentmisében Tamás atya az evangéliumhoz fűzött gondolataiban a jó mérce használatára buzdította a házaspárokat, ugyanis „nem mindegy, milyen mércével mérünk. Mert mindig elszomorító olyan családokat látni, ahol az önzés mind jobban leszűkíti az ajándékozó szeretet mércéjét, vagy amikor a házastársak esetében az egyik fél egy hajszálnyival sem hajlandó többet adni a másiknak, mint amennyit kap tőle. És ez pedig már elindulás egy lejtőn lefelé“ – mondta. Rámutatott a helyenként felbukkanó veszélyes mentalitásra, mely elvárja, hogy szeretetből, időből, törődésből inkább adjon a másik, hisz kötelessége. A homíliában elhangzott az is, hogy olykor „más a mércéje a kapásnak, elvárásnak és befogadásnak, mint az ajándékozásnak, őszinte igyekvésnek, önzetlen többletnek. Ám ebben az esetben is, mint minden egyébben, ha kijátsszuk Jézus szavait és megkerüljük az evangéliumot, ha nem vagyunk összhangban Jézus tanításával, ennek magunk okozta következménye előbb-utóbb megmutatkozik. A társadalomban, a családban, a házastársak kölcsönös kapcsolatában, egy közösségben, az Egyházban. Ha szűkkeblűen mérjük a jót, annak befogadása előtt is egyre jobban bezárkózunk. Az egoizmus, a másokra figyelés elmulasztása önmagunk börtönébe zár minket, holott nem vagyunk elegek önmagunknak, Isten közösségi lénynek teremtett minket, Ő maga is szeretetközösség a Szentháromságban.“

A már említett programokon túl a Házasság Hetének szerdáján Molnár Tamás atya az elhunyt házastársakért ajánlott fel szentmisét a pozsonyi ferences templomban. Utána a fiatalokkal tartott találkozót, melynek keretén belül fiatal házasok beszéltek kapcsolatukról, válaszolva kortársaik kérdéseire is. Igazi tanúságtevő est sikeredett ebből a programból, örömmel tapasztalva, hogy sok fiatal milyen komolyan, hittel és felelősségteljesen éli meg a párválasztás, a jegyesség és házasság időszakát. A csütörtöki szentmise után a jegyesekért imádkoztak a pozsonyi Mély-úton található Mária-barlangnál.

Nem utolsó sorban pedig, a szóban forgó február 13-20. közötti időszakra meghirdetett Házasság Hetét a pozsonyi katolikus hívek imakilenceddel előzték meg, mondhatnánk „támasztották alá”, mégpedig kilenc házaspár által előimádkozva. A videófelvételeken elhangzott elmélkedések és imák Robert Sarah bíboros gondolatit idézték. Naponta százak fohászkodtak így „a házaspárokat gyógyító Máriához” intézett, világhálón követhetővé tett ájtatosságban. A kilenced a Lourdes-i Szűzanya emléknapján ünnepi szentmisével fejeződött be.

A lelkipásztor felhívására több házaspár küldött be fényképet és tanúságtevő gondolatot házasságukról, a gyerekek pedig lerajzolták szüleiket. Mindezt a közösség www.pozsonyikatolikusok.sk honlapján a „Házasság Hete 2022” címszó alatt továbbra is megtekinthetik. A közösség nagy családjaként átélt hétnek pozitív visszhangja van Pozsonyban és azon kívül is. A szervezők kívánják, hogy az intenzív programú héten elhintett jó magok a folytatásban tovább érjenek és hozzanak minél gazdagabb jó termést a családok, Krisztus Egyháza, nemzetünk és az egész társadalom javára. Imádkozzunk erre a szándékra!

Tehát lesz folytatás is? – merül fel a kérdés. Legyen!!! A lelkipásztor felhívást tett közzé. Ha lesz közös akarat és lesznek segítő kezek, közösségi szinten is tervezik a folytatást... Íme, Tamás atya felhívása, kérése:

Lelkipásztori kérés:

A Házasság Hete után is szeretnénk folytatni a házaspár- és családpasztorációt közösségünkben. Segítségül ehhez a munkához egy kb. 6-8 főből álló lelkes (főként házaspárokból álló) csapatot szeretnék magam mellett tudni, akikkel együtt közösen terveznénk, keresnénk és kínálnánk az értékes programokat, hosszútávú segítséget biztosítva a házaspároknak, családoknak az Isten áldásával kísért boldog fejlődéshez, kinek-kinek jól megélve saját hivatását konkrét családjában.

Várom az elszánt, segíteni és a jó ügyért közösen munkálkodni kívánó érdeklődők jelentkezését! Előre is köszönöm!

Tamás atya