„Krisztus tegnap és ma, kezdet és vég, alfa és ómega…” Az Egyház megújítja ezt az ünnepélyes szólítást Krisztushoz, mint az idő Urához. Az év utolsó napján is ezt az igazságot hirdetjük a „tegnap” és a „ma” közti átmenet során. Köszönetet mondunk Istennek a „tegnapért” az óév végén, köszönjük a „mát”, üdvözölve a következő, kezdődő új évet. Tegnap és ma. Krisztust ünnepeljük az Írás szavainak szellemében, amely szerint ő „ugyanaz tegnap, ma és mindörökké”. Ő a történelem Ura, az ő kezében vannak az évszázadok és évezredek…
(Homília, 1999. január 1.)