:

RÓMAI SZENT FRANCISKA

Március 9.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Franciska Rómában született 1384. év első hónapjaiban. A városrész, amelyben gyermekkorát töltötte, a kódexmásolók negyede volt. Így érthető, hogy nagyon korán megtanult olvasni és kedvenc olvasmánya lett a zsolozsmáskönyv, a szentek élete és Dante Divina Commediája.

Tizenegy évesen lelkiatyja előtt föltárta, hogy szívének legnagyobb vágya egy szigorú szerzetesrendbe lépni. De édesapja közölte vele: férjhez kell mennie, s már el is jegyezte a pápai hadsereg egyik tisztjével, Lorenzo Ponzianival. Franciska kemény küzdelem után meghajolt atyja akarata előtt, és tizenhárom évesen férjhez ment Lorenzóhoz.Házasságukból hat gyermek született, akik közül három korán meghalt.

Franciskának Rómában, abban a városban kellett élnie és családját nevelnie, amely a pápák avignoni fogsága (1309-1377) és a közvetlen utána következő nyugati egyházszakadás (1378-1417) következtében annyira lepusztult volt, hogy még a falai is romokban hevertek. Háború, éhínség, járvány pusztította a népet. A város könnyű préda volt birtoklásra váró uralkodóknak, és rablóknak, fosztgogatóknak egyaránt.

Ebben a nyomorúságos helyzetben élő Franciskát Isten arra választotta ki, hogy folytassa Svéd Szent Brigitta és Sziénai Szent Katalin küldetését. Szent életével, és jótékonyságával tartsa ébren - Rómában és az Egyházban - a hitet és a megújulásba vetett reményt. E küldetésének eleget tett, jóllehet a csatározások közben házukat fölgyújtották, és amit csak találtak, elrabolták. Amint elültek a harcok,Franciska a ház épen maradt részében kórházat rendezett be, és a sebesültek és betegek ápolásával enyhített a sok szenvedésen. Férje, aki háborúk befejeztével megfáradt emberként tért haza, szintén betegápolásra szorult.

 

Franciska három részre osztotta az életét: Istennek, a családnak és felebarátainak szolgált. Hogy imáit elvégezhesse, éjszakánként alig két-három órát aludt. Napjait a háztartás és a családi gondok mellett a betegek és szegények gondozása töltötte ki. 1425. augusztus 15-én megalapította a bencés regula szerint élő obláták kongregációját. E társulat hasonló gondolkodású asszonyokat és özvegyeket fogott össze, hogy egymást támogatva tökéletesedjenek s végezzék karitatív szolgálataikat. 1433-ban pedig a Capitolium mellett kolostort alapított azoknak a nővéreknek, akik nem voltak családjukhoz kötve. Franciska csak férje halála után (1436) csatlakozott hozzájuk. Templomul a Santa Maria Nova-templomot választotta, amelyet gyermekkorától fogva nagyon szeretett. Amikor szentté avatták, róla nevezték el, és mind a mai napig ez a Római Szent Franciska-templom.

Franciska 1440. március 9-én halt meg. V. Pál pápa 1618-ban avatta szentté, s ünnepét már a következő évben fölvették a római kalendáriumba.

*

Római Franciska szentté avatása előtt a pápa megkérdezte a tudós Bellarmin bíborostól, időszerűnek látja-e a szenttéavatást? A válasza igen volt: „Benne bármelyik életkorban vagy állapotban élő lélek példaképet talál. Franciska kicsi korától gondosan őrizte a szüzességét; hosszú ideig tiszta házasságban, majd özvegységben élt, s végül a kolostorban példát mutatott minden erényre.” Ami az 1600-as években időszerű volt, ma talán méginkább. Szentünk a lányoknak ezt üzeni: Önfegyelmező tisztasággal készüljenek jövendő anyai vagy szerzetesnői hivatásukra. A feleségek és édesanyák számára az az üzenete, amit róla feljegyeztek: „Házasságában övéinek élve Isten kedvére élt, Isten szolgálatában pedig családja kedvében járt.” A kolostorban élőket arra bíztatja, hogy buzgón haladjanak előre az erények útján. Az özvegyeknek pedig arra ad példát, hogy legyen szokásukká mindig a jót beszélni és a jót cselekedni!

Szent Franciskának anyósként sok baja volt fia erőszakos természetű feleségével, aki mindenfelé szidta, rágalmazta őt. Franciska eleinte türelmesen viselte, majd győzött benne az „ellenség-szeretet” erénye, és rábízta a ház irányítását. Ezek után a menyecske teljesen megváltozott, Franciskára csak a felügyelet maradt. Kedves anyósok, ha néha-néha „elkeseredtek” a menyetek miatt, utánozzátok Szentünket, s akkor életetek könnyebb, szeretetetek nagyobb lesz!

Maradt még egy üzenet, amely féfinak-nőnek egyaránt szól. Szent Franciska sok elfoglaltsága mellett mindig tudott időt szakítani az imádságra is. Ha máskor nem, hát éjszaka. Ezért hát ne mondd: Nincs időm imádkozni. Csinálj magadnak, ott van rá az egész éjszakád!

*

Szent Franciska, kérünk, esedezzél értünk, hogy példaképünk légy, mint a családi, mint a szerzetesi életben; segíts, hogy Istennek szolgálva legyünk embertársaink szolgálatára is!

*

„Nyitva áll az ég! Angyalok szállnak alá, és főangyalom, aki bevégezte munkáját, előttem áll s hív, hogy kövessem őt.” (A haldokló Római Szent Fraciska imája)