Május 7.
Mons. Koller Gyula atya rovata
A magyarok első koronás uralkodónője Gizella volt, Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya. 980 körül született. Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült, és szemlélődő hajlamú, vallásos lélekké vált. Szándéka az volt, hogy kolostorba lép: Ekkor jelentek meg a magyarok fejedelmének, Gézának követei, hogy fiának, Istvánnak feleségül kérjék. A rokonságnak nem tetszett a dolog. Különösen nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barbár herceg” oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István jó keresztény. Maga az édesapa, Henrik herceg is „biztosra akart menni”, ezért meghívta országába István herceget, hogy jobban megismerje. Amikor István viselkedése kifogástalan volt, Gerberga főnöknő is beleegyezett a házasságba. A végső döntésre Gizellát Szent Adalbert püspök vette rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mintha kolostori elvonultságban élne.
Az esküvő Bajorországban volt, idejét 996-ra teszik a történészek. Az ifjú Gizella, mint királyné lemondott a szemlélődő életről, és erős hitű hittérítőnő lett. Új hazájában Gizella azoknak a nagy európai nőknek a nyomdokába lépett, akik előmozdították a nyugat kereszténnyé tételét. A királyné városa Veszprém lett. A veszprémi püspök lett a királyné gyóntatója. A püspöknek ezen kívül különös tisztsége volt, hogy a királykoronázás alkalmából ő volt a másik koronázó főpap, ő tette a királyné fejére a koronát. István király a koronát a pápától kapta, Gizella királynénak pedig a magyarok készítették.
Gizella elsősorban városát igyekezett szépíteni. Fölépítette a székesegyházat és alapított egy apácazárdát. Az esztergomi és somlyóvásárhelyi zárda alapításában is közreműködött. A veszprémi zárdában hímzőiskolát szervezett. Munkatársai bajor és magyar udvarhölgyei voltak s a veszprémvölgyi görög kolostor apácái. De ő maga is részt vett a munkában, mert kiválóan tudott varrni és hímezni. Gizella tervezését és munkáját dicséri a férje arcképével díszített koronázási palást is. István király törvénye szerint az ő „műhelyének” kellett az ország templomait egyházi ruhákkal és felszerelésekkel ellátni. Akkoriban minden varrást, kötést, hímzést, horgolást kézzel végeztek. Majd negyven éven át óriási munkát végzett a királyné munkatársaival együtt. Ha egy-egy templomnak az öt liturgikus színben csak egy-egy rend öltözet jutott is, az már 1500-2000 miseruhát jelentett.
Gizella példás feleség volt. Kölcsönös nagyrabecsülés, gyengéd megértés és finom tapintat jellemezte a házastársak egymáshoz való viszonyát. Sokszor elkísérte férjét nehéz ellenőrző útjaira az országban. A krónikás ártatlanságát, vallásosságát, szelídségét, bőkezűségét, jótékonyságát és vendégszeretetét magasztalja.
Gizellának István királytól több gyermeke született, de a fiúk közül csak Imre érte meg a felnőtt kort. Az ő tragikus elvesztése után mindinkább visszavonult, István halála után pedig már csak Istennek élt. Anyai és hitvestársi fájdalmát hősiesen viselte. A trónviszályok felhőt borítottak az ő életére is. Jótékonysága miatt pazarlásal vádolták, és özvegyi bevételét csökkentették, megszűntették. Hamisan megvádolták, hogy részt vett a trón körüli cselszövésekben, sőt Vazul megvakíttatásában is Egy időre börtönbe is zárták. Gizella e sérelmeket türelmesen viselte.
Végül 48 év múltán bajor lovagok kíséretében visszatért hazájába, és megvalósította fiatalkori tervét: Passauban belépett a bencés nővérek kolostorába. A történészek azt tartják, hogy élete végéig a passaui kolostorban élt, és ott is halt meg. Sírfelirata 1095-öt jelöli meg halála éveként. Halála után sokan övezték személyét szentnek járó tisztelettel. 1975 áprilisában a passaui püspökség beadványban kérte a Szentszéket, hogy ünnepét engedélyezzék. Az engedély nyomán jogosan nevezhetjük „hivatalosan” is Boldog Gizellának.
***
A szentek jellemének kialakulásában és megcsodált életvitelében nagy szerepet játszanak a szenvedések. Gizella királynénknak bőven volt része bennük. Kezdetben az új hazában honvágy gyötörhette, később gyermekei halálába kellett belenyugodnia. Királyi férje utódaitól sok méltánytalanságot viselt el, szomorúság és üldöztetés közepette. Élete és szenvedéseinek alázatos elviselése példát adhat édesanyáink avagy nagyanyáink számára, akik gyakran részesülnek Gizelláéhoz hasonló megpróbáltatásban.
Gizella idegen országból jött és lett a magyarok királynéja. De nemcsak királyné lett, hanem munkájával, jószívű segítségével sok jótettet vitt végbe. Erről írnak a krónikások, amikor azt állítják, hogy az akkori templomok számára kb. 1500-2000 miseruhát csináltatott, illetőleg ajándékozott. Köszönettel tartozunk neki azért is, hogy férjével együtt példamutató szent életet éltek, és Imre fiukban szent példaképet neveltek népünk és egyházunk számára. Gondolkozz el, kedves Olvasó, életedben adtál-e valami maradandót néped vagy egyházad számára?! Ez adósságot számon kellene tartanod!
***
„Boldog Gizella királyné, megköszönjük Neked önfeláldozó buzgóságodat, amelyet népünk megtéréséért végeztél, - és könyörögve kérünk, hogy közbenjárásodra hitünkkel együtt növekedjék bennünk az egyházunk és népünk iránti hűség is.” (Ima Boldog Gizellához)