Šillo Mária munkája: Szűz Mária

Az alábbiakban mindenszenteki összeállításunkat kínáljuk - fogadják szeretettel!

Mindenszentek napján Egyházunk egy közös ünnep által emlékezik meg az összes célba érkezettről: közismert híres szentekről, védőszentjeinkről, talán kevésbé ismert, de mégis vonzó életpéldájú boldoggá- vagy szentté avatott emberekről, de ugyanúgy az Egyház által hivatalosan nem kanonizált, ám az örök boldogságra eljutott elődeinkről, minden kor minden világrészének szentül élő, halhatatlan lelkű teremtményeiről, akik akár egyenesen, akár a tisztítóhelyen át a mennyei dicsőség részeseivé váltak. A megdicsőült Egyház tagjait ünnepeljük. Valamint Istent, minden szentség forrását. Ő az örök boldogság ajándékozója. Az emlékezés és ünneplés mellett oltalomkérés is egyben ez az ünnepnap. Mi, a zarándok Egyház tagjai kérjük a mennyei segítséget a magunk, valamint a még tisztuló Egyház tagjai számára. Abban a reményben üljük meg az egyházi év ezen ünnepét, hogy egykor szeretteinkkel együtt mi is a Mindenszentek társaságában fogjuk dicsőíteni örökre az Istent.

Bernáth Zsófi munkája: Kis Szent Teréz

Néhány héttel ezelőtt került sor Carlo Acutis boldoggá avatására. Egy fiatal fiú, aki súlyos betegsége miatt korán befejezte földi életét, egyértelmű üzenetet hagyott hátra nekünk: az Eucharisztia fontos szerepét az ember életében. „Az Eucharisztia az autópálya a mennybe” – vallotta. Egy másik hiteles tanúságtevő, a néhány éve oltárra emelt fiatal magyar lelkipásztor, Boldog Brenner János, akit „magyar Tarzíciuszként” is emlegetünk, az Oltáriszentség védelmezése közben szenvedett vértanúságot. S folytathatnák hosszasan a sort. További számos hős, szent, példás életű hívő élettörténetében világlik ki a Szeretet Szentségében köztünk maradt Úrral való mély kapcsolatuk, erőmerítésük éppen ebből a Szentségből saját életszentségükhöz. Most, Mindenszentek ünnepén, továbbra is készülve a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, a szentek közbenjárását kérve, hogy mi is az életszentség útján haladhassunk, csodálkozzunk rá ismételten az Oltáriszentségre, mint felbecsülhetetlen ajándékra.

Šillo Dominik mint Szent Tarzíciusz

Kegyelmi idő és lehetőség az, amikor szentáldozáshoz járulhatunk – szentségileg és lelkileg magunkhoz vehetjük az Élet Kenyerét. Rendkívüli helyzetben azonban, amikor nincs módunk fizikai módon szentáldozáshoz járulni, éljünk a lelki áldozás lehetőségével. Közben vágyódjunk arra, hogy mihamarabb és minél gyakrabban fizikai módon is részt véve a szentmisén szentségi-lelki áldozásban részesülhessünk. Bárcsak a járványhelyzet miatti szigorítások elmúltával minél több őszinte és felkészült, szentáldozáshoz is járuló hívő töltené meg templomainkat...

Šillo Simon mint Szent Giuseppe Moscati

Életszentség és Eucharisztia. Vegyük kézbe szívesen a „Szentek életét”, olvassunk erényeikről, s próbáljuk meg kiolvasni, akár kijegyzetelni, összegyűjteni, melyik szentnek hol és hogyan domborul ki életében az ő Eucharisztiával való kapcsolata. Lehet ez egy mindenszenteki jó elhatározásunk, ami lelki hasznot tud hozni. Boldog Batthyány-Strattmann László, sokgyermekes családapa és áldozatkész szemorvos például napi áldozó volt. Kalkuttai Szent Teréz anya az Eucharisztia előtt időzve merített erőt ahhoz, hogy a társadalom peremére taszítottakban és hajléktalanokban Krisztust tudja meglátni és szeretettel ápolni, szolgálni. A két évvel ezelőtt Kassán boldoggá avatott Kolesár Anna, „a szent tisztaság áldozata” – ahogyan már a plébánia halottas anyakönyvébe közvetlenül az 1944. novemberében bekövetkezett vértanúhalála után írt megjegyzés nevezi –, a rendszeres szentmisén való részvételéből is merítette azt a lelki erőt, amellyel tudatosan védte erkölcsi tisztaságát. Sok példa, sok követésre méltó, minket is ösztönző szent életút.

Nagy Benedek munkája: Szent Miklós

Legyen számunkra is erőforrás az Oltáriszentség az úton, mely a Mindenszentek társasága felé vezet. Az Eucharisztiában köztünk maradt Üdvözítőt egykor világra hozó, s minket mindig Hozzá közelebb vezető Mindenszentek Királynéja könyörögjön értünk minden szenttel együtt az Istennél!

(Tamás atya 2020. november 1-i Remény c. katolikus hetilapban megjelent írása)

* * *

Szalai Balázs munkája: Szent Márton

A mindenszenteki szentmise evangéliumában az úgynevezett nyolc boldogságról hallunk. Máté evangéliumának ötödik fejezetében Jézus hegyi beszéde kezdődik ezekkel a boldogságmondásokkal. Az egyik olasz teológus úgy fogalmaz könyvében, hogy az az autóvezető, aki nem ismeri a közlekedési szabályokat, illetve az az orvos, aki nem ismeri az elsősegélynyújtás előírásait, olyan, mint az a keresztény, aki nem ismeri a hegyi beszédet. Ennek mintegy preambulumával ismerkedünk meg a mai részletet hallgatva.

„Boldogok” – görögül makárioi – a Szentírásban azt jelenti: olyan boldogság birtokosai, amely életből, békéből, örömből, nyugalomból, áldásból és üdvösségből áll. Egészen másfajta boldogság tehát mint az, amit a gazdagság vagy a hatalom hoz magával. Az evangéliumok a Máté evangéliumának ötödik fejezetében felsoroltakon kívül boldognak neveznek további személyeket is. Köztük Szűz Máriát, aki boldog, mert bízott az Úrban, hitt szavában és mert a Megváltó anyja lett. Boldognak nevezi továbbá Simon Pétert, mert az Atya kinyilatkoztatta neki, hogy Jézus a Messiás, az élő Isten Fia. Ugyancsak boldogok az evangélium tanítása szerint Jézus tanítványai, mert szemeikkel látták Jézust és füleikkel hallották tanítását, vagy egy másik említés szerint, mert Jézust utánozva másokat szolgálnak. De boldogok mindazok – olvassuk az örömhírben –, akik az Úr visszatértét várva virrasztanak és hűségesek maradnak.

Nagy Ádám munkája: Szent Patrik

A Katolikus Egyház Katekizmusa szerint „a boldogságok Jézus Krisztus arcát festik meg, leírják az Ő szeretetét; kifejezik az Ő szenvedésének és feltámadásának dicsőségéhez társult hívők hivatását; megvilágítják a keresztény élet jellegzetes cselekedeteit és magatartásformáit; váratlanok az ígéretek, amelyek a szorongatások közepette fenntartják a reményt; a tanítványoknak áldásokat és kissé homályosan megígért jutalmakat hirdetnek; Szűz Mária és valamennyi szent életében elkezdődött megvalósulásuk” (KEK 1717). Ezért tárja elénk és nyújtja gyermekeinek megerősítő lelki táplálékként Anyaszentegyházunk Mindenszentek főünnepén évről-évre ezt a szentírási szakaszt.

Šillo Francesco mint Szent György

Šillo Francesco munkája: Szent György

A szentek Jézus Krisztus arcának szemlélése és példájának követése által boldogok voltak és örök boldogságra jutottak. Igen, boldogok, még ha a világ szemében szegények, megvetettek, üldözöttek is voltak, vagy akár vértanúságot szenvedtek. A kereszthalál után dicsőségesen feltámadt Krisztussal ők is meghalva a földi világnak új életet éltek, az örök éltre mutató és az örök boldogságba torkolló életet. Mi is szeretnénk minden földi nehézség közepette Krisztussal, Krisztusból élni. Így a mi életünk is az örök boldogság irányába halad. S ebbe a boldogságba kóstolunk bele szívünkben már most, amikor Isten-kapcsolatunk belső boldogságot ad.

Varga Krisztina munkája: Kis Szent Teréz

Az egyik történet szerint egy kisfiú édesanyjával sétált. Séta közben betértek az útbaeső templomba is. Észrevették, hogy az oltár feletti színes üvegablakon keresztül, amely Szent Erzsébetet ábrázolta, amint kötényéből kenyeret oszt a szegényeknek, gyönyörűen besüt a nap. A fiú megkérdezte édesanyját, kit ábrázol a kép, az édesanya pedig elmesélte neki Szent Erzsébet történetét. Néhány héttel később a hittanórán a lelkiatya a szentekről beszélt. Megkérdezte a tanulóktól, tudják-e, hogy kik is voltak a szentek. A szóban forgó fiú jelentkezett, majd így válaszolt: a szent az, akin keresztül süt a nap. A lelkiatya megdicsérte a fiút, a talán szokatlan és nem várt, de mégis bölcs és igaz válaszért.

Nagy Tamás munkája: Szent István király

A szenteken keresztül Isten jósága és szeretete sugárzik be világunkba, az emberi életbe. Gondoljunk most szeretettel azokra, akiken keresztül mi is megtapasztaltuk már ezt. Köztük elhunyt szeretteinkre, elődeinkre, elénk példát élt ismerőseinkre. Imádkozzunk hozzájuk, illetve értük, hogy ha még tisztulniuk kell, mihamarabb a szentek társaságában legyenek. S akarjunk mi is úgy élni, úgy tenni a jót, hogy Isten jósága és szeretete sugározzék át rajtunk keresztül, így járjunk az igazi boldogság útján, az életszentség útján. Ebben segítsen az Úr és minden szentjének közbenjárása is.

(Tamás atya 2020. október 31-én, Mindenszentek vigíliáján, a Lux TV-ben celebrált magyar miséjének homíliájából)

SZENTEK a Korona társalgóban (2017) - kattintson IDE

SZENTEK a Közösségi Házban (2018) - kattintson IDE

* * *

Šillo Klára munkája: Goretti Szent Mária

E napokban is a közösséget ünnepeljük. Igen, most, az idei ősz, ezen kijárási tilalommal és egyéb szigorításaival korlátozott november eleji időszakban is. Mint az idei tavasz óta már annyi minden más is ebben az esztendőben, Mindenszentek 2020-as ünnepe és a folyó év halottak napi megemlékezése is eltér az éveken keresztül megszokott formától. Mégis, más módon talán, de idén is a közösségre irányítják figyelmünket. Hiszen az ember közösségi lény.

Közösségben Istennel és a Hozzá célbaérkezettekkel

November elseje Mindenszentek főünnepe. Ezen a napon a katolikus Egyház egy közös ünnep által emlékezik meg az összes célba érkezettről: közismert híres szentekről, nemzetünk szentjeinek különösképpen népes családjáról, védőszentjeinkről, talán kevésbé ismert, de mégis vonzó életpéldájú boldoggá- vagy szentté avatott emberekről, de ugyanúgy az Egyház által hivatalosan nem kanonizált, ám az örök boldogságra eljutott elődeinkről, minden kor minden világrészének szentül élő, halhatatlan lelkű teremtményeiről, akik akár egyenesen, akár a tisztítóhelyen át a mennyei dicsőség részeseivé váltak. Szeretettel gondolhatunk itt saját elhunyt hozzátartozóinkra és ismerőseinkre is, akikről hisszük, hogy földi életük után immár a mennyben vannak.

Szabó Klaudia munkája: Szent Ferenc

A megdicsőült Egyház tagjait ünnepeljük. Azokat, akik földi életükben közösségben voltak Istennel, s akik Vele örökké tartó, véget nem érő közöség részesei lettek. Valamint Istent, minden szentség forrását. Ő az örök boldogság ajándékozója. Az emlékezés és ünneplés mellett oltalomkérés is egyben ez az ünnepnap. Mi, a zarándok Egyház tagjai kérjük a mennyei segítséget a magunk, valamint a még tisztuló Egyház tagjai számára. Abban a reményben üljük meg az egyházi év ezen ünnepét, hogy egykor szeretteinkkel együtt mi is a Mindenszentek társaságában fogjuk dicsőíteni örökre az Istent. S ami fontos, hogy mi most ezért még tudunk tenni valamit, sőt, kell is tennünk. Elmélyíthetjük személyes kapcsolatunkat a szerető Istennel, beszélgethetünk Vele rendszeresen az imában, közösségben kell élnünk Vele, mert az Ő teremtményei vagyunk. Maga is vágyik a velünk való közösségre, ezért teremtett mindannyiunkat szeretetből.

Árvai Katalin munkája: Szent István király

Közösségben az elhunytakkal, akiknek kívánjuk az örök boldogságot

Halottak napjával kapcsolatban, melyet november másodikán jegyez elő a naptár, megjelennek lelki szemeink előtt a temetők, ahol a rendezett sírokat friss virágok díszítik, ahol szokásunk volt ilyenkor mécsest vagy gyertyát gyújtva elhunyt családtagjaikért, rokonaikért, ismerőseikért imádkozni. Mert hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a halottakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől” – olvassuk már az ószövetségben, a Makkabeusok második könyvében. A Katolikus Egyház Katekizmusának tanítása alapján „az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig eucharisztikus áldozatot, hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására.” Közösségben vagyunk azokkal – még ha idén sokan más napokon jutunk is el sírjaikhoz –, akik már nincsenek testben közöttünk, de azt kívánjuk nekik, hogy halhatatlan lelkük mihamarabb örök békében és boldogságban létezhessen ott, ahol reményünk szerint majd ismét találkozunk. Ahol örökre közösségben maradunk.

Halottak napja, a következő novemberi napok, mélyítsék el felelősségtudatunkat, hogy imádkozva az elhunytakért hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ők is Isten boldogító színelátásának részesei legyenek. Ezért őszinte szívből kérjük az Istent: „Adj, Uram örök nyugodalmat nekik! És az örök világosság fényeskedjék nekik!”

Szabó Tamás munkája: Szent Márton

Közösségben útitársainkkal, akikkel egy Cél felé kell haladnunk

Az egyik történet szerint egy vándor zörgetett be a kartauzi kolostor ajtaján, hogy szállást kérjen éjszakára. Amikor a szerzetes bevezette a vándort az egyik szobába, az meglepődve észlelte, hogy az ágyon kívül semmi más nem volt benne. Megkérdezte a szerzetestől: Hol vannak a bútoraitok? Mire a szerzetes visszakérdezett: „Hát hol vannak a te bútoraid?” Elcsodálkozva válaszolt a vándor: hisz én csak átutazóban lévő vándor vagyok?! „Mi is csak átutazóban vagyunk, a föld átutazó vándorai…” – szólt a szerzetes.

Minden ember földi élete egyszer véget ér. Ám nem mindegy, hogy a földi vándorlás után mi lesz az ember halhatatlan lelkének további sorsa. Célt érni, eljutni Isten boldogító színelátására –  lehetséges ez? Ha igen, akkor hogyan? Mit tehetünk ezért? Hogy lehetséges, bizonyítja ezt Mindenszentek főünnepe, hiszen azokat tiszteljük, azok közbenjárását kérjük, aki már elérték céljukat. Elérték azt, amire csupán saját erejéből senki sem képes, de amire mégis mindannyian meghívottak vagyunk, s mi is elismételhetjük Szent Pál apostol szavait: „Isten kegyelméből vagyok az, aki vagyok”.

Akik most élünk, s akikkel most kapcsolatban vagyunk, akiket most felhívhatunk, akiknek most segíthetünk, akiktől most bocsánatot kérhetünk, illetve akiknek most szívből megbocsáthatunk, vagyis akik a jelenben együtt haladunk a földi élet útján az örök boldogság felé, egymást támogatva, egymásnak jót akarva, egymást őszintén szeretve kell igazi közösséget alkotnunk. A földi élet mulandóságának távlatából tekintve életünket, nagyon értelmetlen haragtartásban, gyűlöletben, az igazi jó értékekkel áthatott emberi kapcsolatok megélése helyett csak az anyagi dolgok és karrier függvényében hajtva végigrohanni az Istentől ajándékba kapott, lehetőségekkel és kihívásokkal egyaránt teli úton, melynek Célja Ő maga kíván lenni, a Vele való örök közösség.

Majd mikor a temető csendjében sétálunk az őszi színpompában ragyogó fák tövében nyugvó sírok között, vagy akármelyik másik évszak adta szépségre rácsodálkozva, örömmel tudatosítsuk, milyen jó, hogy oly egyszerűen kapcsolatban lehetünk Istenünkkel, elhunytjainkkal, akikért és akikhez imádkozhatunk, valamint élő embertársainkkal is, akikkel a felebaráti szeretet közösségét építhetjük s mélyíthetjük nap mint nap, 2020 sok mindenben a szokásostól eltérő időszakaiban is…

(Tamás atya Körkép.sk oldalra sorokba foglalt gondolatai Mindenszentek és Halottak napja alkalmából a járványhelyzet idején)

* * *

A Lux TV-ben sugárzott magyar mise majd utólag IDE kattintva lesz visszanézhető.

A Pátria Rádió által élő adásban közvetített magyar misét pedig majd IDE kattintva hallgathatják meg ismét.

A Šillo család gyermekei mint Szent II. János Pál, Szent Fausztina, Dávid király, Szent Teréz anya és Szent Pio atya (2016)

A Nagy testvérek munkái, akik a Visegrádi Szent György Lovagrend apródjaiként Szent György ünnepén készítették rajzaikat

Hálás köszönet minden gyermeknek, s azoknak, akik őket segítették abban, hogy ily szépen bemutassák számos példaképünket, a szenteket!!! Imádkozzunk a gyermekekért, az ifjúságért és családjaikért, pedagógusaikért!!!

/A fényképek, alkotások és a gyermekek nevei a szülők ill. pedagógusok beleegyezésével kerültek megosztásra, betartva a GDPR hatályos szabályait./