:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

Részt vettünk a máriavölgyi magyar búcsún

Купить СНПЧ А7 Кемерово, оперативная доставка

Az immár hagyományos magyar búcsú az ősi Mária-kegyhelyen, Máriavölgyben ebben az évben október 10-én, szombaton került megrendezésre Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. A pozsonyi magyar hívek is szép számban részt vettek a zarándoklaton. Az ünnepi szentmise főcelebránsa Snell György esztergom-budapesti segédpüspök volt.

*

Tamás atya vezércikke a Remény (2015/41) hetilapban az ünnep alkalmából:

Hinni az ősi Mária-tisztelet megtartó erejében

Nemzetünk történelme szorosan összefügg a Boldogasszonnyal. A magyar nép Mária-tisztelete az elmúlt hosszú évszázadok során nagyon sok esetben összefonódott a hazát, népet, nemzetet menteni vágyódó fohászkodással, bízó könyörgéssel. Szent István király a Nagyboldogasszonyra bízta a Szent Korona oltalma alatt állók jelenét és jövőjét. Szent László király „Szűz Máriának választott vitézeként” a csatákban Mária segítségét kérte. Hozzá fordult IV. Béla is a tatárjárás idején. A török veszedelem során sem hiányzott Mária segítségül hívása. Hunyadi János, a nagy törökverő kardjára csavarva hordta a szentolvasót. A nándorfehérvári és egyéb győzelmeit is a rózsafüzér erejének tulajdonította. Boldog XI. Ince pápa személyéhez fűződik az érdekes gondolat Buda felszabadulásának idejéből, miszerint a Buda nevet összekapcsolta a latin „Beata Virgo Dabit Auxilium” (vagyis a Boldogságos Szűz ad segítséget) mondat szavainak kezdőbetűivel. És még hosszasan folytathatnánk a történelem-idéző sort…

A napokban Máriát mint Magyarok Nagyasszonyát ünnepeljük, illetve októberben jobban a figyelem középpontjába kerül a rózsafüzér. Idén is. Történelmünk jelenében, amikor azt hiszem, nagyon időszerű népünkért bízva könyörögni, az Égi Édesanya segítségét kérni. Imádkozni azért, hogy erkölcsi értékeink, keresztény és nemzeti önazonosságunk megmaradhasson a fergeteges menekült-vándorlás ellenére is. Imádkozni azért, hogy a felelős személyek helyi, európai és globális szinten a legbölcsebb megoldást keressék és vállalják az olykor már megoldhatatlannak tűnő ügyben. És hát az sem elhanyagolható, hogy mi magunk hogyan viszonyulunk saját hitünk, kultúránk, anyanyelvünk, irodalmunk, iskoláink éltetéséhez – hogyan döntünk, mit választunk. A hűségért is imádkozhatunk. Akár éppen a rózsafüzért. Azt az imát, amit Szent II. János Pál újrafelfedezésre váró kincsként is említett. Idős és fiatal, nő és férfi egyaránt felfedezheti e kincs értékét, mélységét, szépségét. Annyi történelmi korban segített már a Szent Szűz közbenjárása Istennél, miért is veszítenénk el bizalmunkat a hittel felajánlott ima erejét illetően ma, a mi korunkban?! Követve az évezredek jól bevált hagyományát: legyünk hűséges Mária-tisztelők!

Tamás atya írása a Reményben 2013-ból:

Élet-mozaikaink

Napraforgó-köteggel érkezve, amit a zarándokház kápolnájába szántam, örömmel csengettem be kedves római szerzetesnővér ismerőseimhez. Bár a késődélutáni forgalmi torlódás okozta késéssel, de a reggeltől tartó lelkesedéssel megérkeztem, hogy szentmisét celebráljak. Magyar nyelven, hiszen a házban Magyarországról illetve a mai Szlovákia, Románia és Ukrajna területéről érkezett magyar nemzetiségű és anyanyelvű kedvesnővérek élnek. Így akartuk megünnepelni az október 8-i liturgikus ünnepet, Magyarok Nagyasszonya főünnepét, ami azért is kedves számomra, mert ez az ünnep egyben szülőfalum templomának búcsúja is. A zarándokház kápolnájának oltára előtt virágok közt, a gyertya lobogó fénye mellett a Márianosztra-i Magyarok Nagyasszonya képe volt kiállítva. Diákkoromban több időt töltöttem ott. S nem egész két héttel ezelőtt, mikor egy Rómában velem tanuló mexikói osztálytársamnak mutattam be környékünket, éppen e kegykép előtt misézhettünk. Mint ahogyan előtte való nap a Szent Jobb-kápolnában. Ez a kéz ajánlotta a magyar koronát Máriának. A dolgok összefüggnek, összefonódnak. Nap mint nap. Nem csak Rómában. Csak nyitott szemmel, nyitott szívvel rá kell döbbennünk Isten állandó gondoskodására, mindennapi csodáira, amelyekkel megajándékoz minket. Sőt, még a nem éppen kellemes dolgok is megszépülnek ezen az élet-mozaikon. Lehet, kicsinek tűnő vagy mindennapinak látszó dolgok, apró mozaik-részek, de ha Isten ajándékaként fogadjuk azokat, boldoggá tesznek. Mint például ez az Örök Város magyar darabkájában lelkesen átélt Magyarok Nagyasszonya-ünnep...