Május 11.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Sára Schalkház Lipót lányaként született Kassán 1899. május 11-én. Édesapja korai halála után az édesanya neveli Sárát és két testvérét - jó katolikusként.

Sára iskoláit a tanítónői diploma megszerzéséig Kassán végezte. Egy évig működik tanítónőként, majd politikai okokból elhagyja a pályát. Megtanulja a könyvkötészetet, dolgozik húga kalapüzletében, 1919-től kezdve írogat különböző felvidéki magyar lapokba, és élénken részt vesz szülővárosa közéletében. Éli a művészek, újságírók könnyed életét.

1922-23-ban néhány hónapig eljegyzett menyasszony, ám Sára hamarosan ráeszmél arra, hogy a házaság nem az ő örökmozgó, önálló egyéniségének való, és visszaküldi a jegygyűrűt. Ekkor már jelentkezik szívében egy belső, hívó hang: az éledező hivatásé. A hivatásért való küzdelme azonban több évig tart.

1927-ben megismerkedik a Kassán letelepedő szociális testvérek nemrég alakult Társaságával. Amint közelebb jut hozzájuk, rájön, hogy életvitelén változtani kell. Kemény küzdelmek árán leszokik a dohányzásról és az újságírói élet kínálta „szabadságról”, hogy ráléphessen az Istennek adott lélek belső szabadságának útjára.

Május 10.

Mons. Koller Gyula atya rovata

János 1499-ben vagy 1500-ban született a dél-spanyolországi Almodovar del-Campóban, apja tehetős zsidó konvertita volt. Ez a körülmény állandó akadályt gördített életútjába. A tehetséges ifjút apja a salamancai egyetemre küldte, hogy jogot tanuljon, származása miatt azonban el kellett hagynia az egyetemet.

János egy napon bikaviadalon vett részt, s e kegyetlen játék hatására elhatározta: elhagyja a világot és szerzetes lesz. Először szülei engedélyével három évig otthon élt az imának és szemlélődésnek. Ezután sikerült neki az alcalái egyetemen ,,a művészetek baccalaureusa” fokozatot megszerezni. Majd három éven át teológiát tanult. Szülei időközben meghaltak és tekintélyes vagyont hagytak rá; amit pappá szentelése után szétosztott a szegények között.

Sevilla érsekének megbízásából mint prédikátor és népmisszionárius kilenc éven át bejárta egész Andalúziát. Fiatalok és öregek, szegények és gazdagok tolongtak prédikációira, a szavait követő megtéréseket pedig nem is lehet felsorolni. E rendkívüli ember nyitottsága a világ felé messze kora előítéletei fölé emelkedett. Foglalkozott Rotterdami Erasmus írásaival is.

Május 7.

Mons. Koller Gyula atya rovata

A magyarok első koronás uralkodónője Gizella volt, Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő leánya. 980 körül született. Szent Wolfgang bencés szerzetes gondos nevelésében részesült, és szemlélődő hajlamú, vallásos lélekké vált. Szándéka az volt, hogy  kolostorba lép: Ekkor jelentek meg a magyarok fejedelmének, Gézának követei, hogy fiának, Istvánnak feleségül kérjék. A rokonságnak nem tetszett a dolog. Különösen nagynénje, Gerberga apácafőnöknő ellenezte. Helytelenítette, hogy törékeny unokahúgát politikai okok miatt veszélynek tegyék ki a ,,barbár herceg” oldalán. Hiába utaltak arra, hogy István jó keresztény. Maga az édesapa, Henrik herceg is „biztosra akart menni”, ezért meghívta országába István herceget, hogy jobban megismerje. Amikor István viselkedése kifogástalan volt, Gerberga főnöknő is beleegyezett a házasságba. A végső döntésre Gizellát Szent Adalbert püspök vette rá. Értésére adta, hogy jobban tetszik Istennek, ha közreműködik egy nép megtérésében, mintha kolostori elvonultságban élne.

Május 5.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Gotthárd (Godehard) 960-ban született a Niederaltaich melletti Reichersdorfban. Apja, Ratmund az egykor jómódú kolostor szolgái közé tartozott. A kolostor azonban a háborús események következtében elszegényedett. Gotthárd a kolostori iskolában alapvető majd középfokú képzést kapott. Tanítójának, Udalgiusnak feltűnt kiemelkedő tehetsége, és az ő közbenjárására a salzburgi érsek magához vette a fiút, s biztosította számára a továbbtanulás lehetőségét. Salzburgból való visszatérése után Gotthárd 990-ben belépett a niederaltaichi kolostorba. Ott 993-ban pappá szentelték,

Ekkor történt, hogy a burgundiai Cluny kolostorából kiindult egy mozgalom, amely szentéletű szerzetesek vezetésével az ellanyhult egyházi élet megújítását tűzte ki célul. Ez a mozgalom a kolostori életet a bencés szerzetesség szigorú hagyománya alapján akarta megreformálni. Niederaltaich kolostora is elfogadta a reformot, és Erkanbert apát vezetésével kötelezte magát Szent Benedek regulájának szigorú megtartására. Amikor Gotthárd 996-ban e kolostor apátja lett, következetesen folytatta elődje művét. Rövid idő alatt elérte, hogy Niederaltaich a salzburgi érsekség egyik legjelentősebb kolostorává vált. Gotthárdban a gazdasági kérdések iránti körültekintés és tapasztalat alapos tanultsággal és klasszikus műveltséggel kapcsolódott össze. Gotthárd alkalmasnak mutatkozott arra, hogy a reformokat más kolostorokban is bevezesse. 1005-ben Szent II. Henrik császár kívánságára átvette a türingiai Hersfeld apátságának vezetését. A bajor Tegernsee is az ő vezetése alatt élte át első nagy virágkora kezdetét.

Május 2.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Atanáz 295 körül Alexandriában született keresztény szülőktől. Gyermekként még megélte Diocletianus borzalmas keresztényüldözését. Semmi közelebbit sem tudunk kiképzéséről. Azt viszont már ismert, hogy Atanáz 325-ben Sándor alexandriai püspököt diakónusaként elkísérte a niceai első egyetemes zsinatra. Atanáz is részt vett a fölmerült kérdések megoldásában. Arius papnak Jézus istenségét tagadó tanítását elítélték, és a zsinat hittételként kihirdette:Jézus Krisztus a Fiúisten, a Szentháromság második személye.

Sándor püspök halála előtt Atanázt jelölte utódjául. Az új püspök azzal kezdte működését, hogy végiglátogatta egész egyházmegyéjét és a niceai hitet megszilárdította hívei szívében. Nem tudott azonban szeretettel bánni a Jézus istenségét tagadó ariánusokkal. Még Konstantin császárral is szembeszállt, aki kész lett volna az istentagadó Ariusnak megbocsátani. Ezért jobbnak látta elvonulni egy felső-egyiptomi kolostorba. De ez sem segített, mert rettenthetetlensége miatt a császár Trierbe küldte. Atanáz öt száműzetése közül ez volt az első.Ha ekkor Atanáz rájön, hogy több hajlékonysággal, alapelvei föláldozása nélkül, hozzájárulhat a helyzet enyhüléséhez, nem történtek volna meg a további száműzetések. Így azonban maga adott ellenfelei kezébe bizonyítékokat, amelyekkel nyakas bajkeverőnek tüntetették föl őt a mindenki előtt.