:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

PRÁGAI SZENT ÁGNES szűz

Купить СНПЧ А7 Кемерово, оперативная доставка

Június 8.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Ágnes 1205-ben született Prágában. Apja I. Ottokár cseh király, anyja Konstancia, III. Béla királyunk leánya volt. Hatalomra törő apja a kis Ágnest afféle figuraként ide-oda mozgatta politikai sakktábláján. Először gyerekként eljegyezte a sziléziai Henrik herceg, egyik fiával. Jövendő férje édesanyja, a későbbi Szent Hedvig, a trebnitzi cisztercita nővérek kolostorában helyezte el őt. Az a három év, amit Ágnes ezeknél a magasan művelt nővéreknél töltött, döntő hatással volt egész életére.

Jegyese halála után hazavitték Prágába, és egy időre a premontrei nővérekre bízták. Közben a becsvágyó apa II. Frigyes császár trónörökösének ígérte feleségül. Hamarosan azonban az időközben megözvegyült II. Frigyes császárnak „ajánlotta” föl. Annak ellenére, hogy felnőtt lánya mindenáron szerzetesnő akart lenni, eljegyezte őt a császárral. Mielőtt azonban az esküvőre sor került volna, meghalt I. Ottokár király, s ekkor Ágnes a pápa segítségével rávette Frigyes császárt, hogy adja vissza szabadságát.

A huszonöt éves hercegnő királyi öltözetét durva darócra cserélte föl, s Prága nyomornegyedében keresett magának házat. Ahogy Assisi Ferencet és Assisi Klárát a kor minden képzeletet fölülmúló, a különböző osztályokat egymástól elválasztó, társadalmi igazságtalansága arra késztette, hogy elhagyják szüleik előkelő városi otthonát, ugyanúgy tett a cseh hercegkisasszony is.

Amikor I. Ottokár halála után ferences minoriták érkeztek Prágába, Ágnes kérésére testvére, Vencel király, nővére kis háza közelében kolostort és Szent Jakab tiszteletére templomot épített nekik. Ezek a minoriták „nevelték” tovább Ágnest, és beajánlották Assisi Klárának, akivel nagyon szívélyes viszonyba került. Négy, szeretettől sugárzó levél maradt ránk, amelyet Klára Ágneshez intézett. Amikor Szent Jakab temploma mellett női kolostor létesült, Klára maga mellől küldött oda öt nővért. 1234-ben Ágnes átvette a kolostor irányítását. A kolostor körül csakhamar kórházak és árvaházak, menhelyek és lepratelepek létesültek. A gazdagok közül is sok „harmadrendi” lett, és vagyonukkal csatlakoztak hozzájuk. A hercegnő szerény otthona mellé hamarosan egész városnegyed épült, melyben Ágnes három templomot is építetett: Szent Ferenc, Mária Magdolna és Borbála tiszteletére.

Ágnes kolostora oly vonzerővel bírt, hogy a király, II. Ottokár legidősebb leánya, és 12 előkelő nemesi családból származó lány is kérte a fölvételét. Hamarosan újabb és újabb kolostorok jöttek létre.  Azok, akik gyermekkorukat bőségben töltötték, Assisi Klára szabályai szerint új életet kezdtek: kemény vezeklésben és teljes szegénységben. A szegényeket Krisztus legdrágább testvéreiként táplálták, ápolták és gondozták. Ágnes kolostorai egészen 1782- ig, II. József tiltó rendeletéig megmaradtak.

Ágnes hetvenhét éves korában, 1282. március 2-án halt meg. Sírját 1930-ban a régi Jakab-templomban találták meg. Boldoggáavatási perét 1936-ban újrakezdték, de a II. világháború miatt nem fejezték be. Szenttéavatását II. János Pál pápa végezte el 1989. november 12-én.

*

Prágai Ágnes a ciszterciták kolostorában már egész fiatalon, megszerette Krisztust, és elhatározta, hogy neki szenteli életét. Fogadalmát hatalomra törő apja „házassági játékaival” háromszor is semmibe vette. Első alkalommal a jegyes halála, másodszor az apa „poltikája”, harmadszor az apa halála jött Ágnes segítségére, hogy Krisztushoz híven, fogadalma szerint élhessen. „Élhettél volna e világ dicsőségével és hírnevével, még a császárhoz is feleségül mehettél volna, de te szíved egész bensőséges vágyával inkább a szent szegénységet és a test megtagadását választottad” – dicséri őt Szent Klára. Ágnes Jézusoz való hűsége és szent szegénysége meghozta prágai előkelőség szemléletváltozását is. Észrevették az örök értékeket, a tobzódás helyett értelmet nyertek náluk a lelki értékek: a lemondás és az istenszolgálat. Amint Prágai Ágnes példája megváloztatta környezete életfelfogását, jó lenne, ha példája minket is rávezetne az anyagiak utáni futkosás és „tülekedés” helyett a lelki és isteni értékek megbecsülésére.

Ágnes nagyságát meg kell látnunk abban is, hogy királylányként, sőt császári menyasszonyként észrevette a megértésre és segítségre szoruló elnyomottak tömegét, s a minden képzeletet felülmúló társadalmi igazságtalanságot. Észrevette az akkori világ egyrészt elképesztő nyomorának, másrészt fönhéjázó gazdagságának tarthatatlanságát. Assisi Ferenc példájára nemcsak Krisztus szegénye akart lenni, de föltette életét arra, hogy a nyomorultakat felkarolja. Rájött arra, hogy csak az együtt-érző   szeretet segíthet. Napjaink szentje, Teréz anya mondta: A szegénységnek és nyomornak nem az az oka, hogy hiány van az anyagiakban, hanem az, hogy hiány van a szeretetben. Ez a kettős üzenet késztesen minket is arra, hogy szüntessük meg szeretetünk hiányát és minden körülmények közt   segítsük a rászorulókat, s ne nézzük le embertársunkat még akkor sem, ha netán megvetésre méltó.

*

„A szegénység nem szükségképpen szégyen és átok; lehet az öröm forrása, kegyelem és testvéri részvétel is Jézus szegény és alázatos életében.” (Prágai Szent Ágnes)