:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

ZACCARIA SZENT ANTAL MÁRIA

Купить СНПЧ А7 Кемерово, оперативная доставка

Július 5.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Antal Mária valószínűen 1502. decemberében született Cremonában. Genovai apja korán meghalt, édesanyja egész fiatalon özvegy maradt, de nem ment újra férjhez, hogy egészen fia keresztény nevelésének szentelhesse magát.

Antal Mária még egész fiatal volt, amikor szüzességi fogadalmat tett és a könyörületességet, a szeretetet és a lemondást gyakorolta. 1520-ban lemondott apai örökségéről, és beiratkozott a páduai egyetem orvostudományi karára. 1524-ben doktorrá avatták és visszatért szülővárosába, szilárd hittel, élettapasztalatokban gazdagon.

Apostoli lelkületű modern világi keresztényként érzékelte kora megújulást sürgető kívánságait. Ezért a domonkosrendi szerzetesekhez csatlakozott, akik bevezették a teológia tudományába és a  Krisztus-központú lelkiségbe.

1528-ban pappá szentelték, utána nekifogott az apostoli munkának. Fiatal papként reformeszméitől teljesen áthatva nem kívánt ,,egyházi karriert“ befutni, csak hogy feddhetetlennek bizonyuljon, és erejét maradéktalanul latba vethesse a szeretet minden téren való érvényesüléséért.

Antal Milánóban kapcsolatba került az ,,Örök Bölcsesség“ oratóriummal, amely az európai biblikus mozgalom szellemében működött, és egyike volt a trienti zsinat előtti, aszkéta életet élő közösségnek. Csakhamar vezetővé választották. Fáradozása nyomán létre jött a barnabiták kongregációja, amely nevét első otthonuktól, Szent Barnabás templomáról vette. Közösségüknek, amelyet 1533-ban hagyott jóvá a pápa, az volt a fő törekvése, hogy elsősorban a tagok példája révén segítse a papság és a nép erkölcsi fölemelkedését. Szent Pál lett a patrónusuk, lelkiségét mindeben iparkodtak magukévá tenni. Pál apostol zászlaja alatt kívántak küzdeni ‒ egy olyan korban, amikor a háború réme fenyegetett, és a kizsákmányolás miatt nagy volt az erkölcsi és anyagi szegénység ‒ azért, ,,hogy a keresztény buzgalom megújhodásának melegágyává  és oszlopává legyenek“.

Ennek jegyében a tereken prédikáltak, nyilvános vezeklést vállaltak, és szembetűnő módon alázták meg magukat. Nem a feltűnést, nem is a népszerűséget hajházták, hanem arra törekedtek, hogy ‒ magukat és az emberi tekinteteket megvetve ‒ ,,a lélek más nagy hibáival egyetemben legyőzzék a megfeszített Krisztus igen veszedelmes ellenségét: a lustaságot, amely e korban elhatalmasodott“.

Antal újításként a nép tovább képzésére konferenciákat és népmissziókat rendezett, s a családok megújulása érdekében pedig házaspárok összefogását szogalmazta.

A férfi szerzetesrend mellett az Angelikák női rendjét is megalapította. Ez volt az első olyan női rend, amelynek tagjai a pápa engedélyével (1535), az apostoli munka érdekében, elhagyhatták a klauzúrát. Ők is Antal Mária lánglelkű apostol buzgalmának örökösei lettek.

Amikor kezdte érezni, hogy erői fogyatkoznak, megkérte, vigyék haza szülővárosába. 1539. július 5-én, harminchét éves korában, édesanyja karjai közt halt meg Cremonában. Milánóban temették el. VIII. Urbán 1634-ben boldoggá avatta. Testi maradványai 1891 óta a Szent Barnabás-templom kriptájában nyugszanak. XIII. Leó 1897-ben a szentek sorába iktatta, és ünnepét július 5-re  vették fel a római naptárba.

*

 Szent  Antal Mária beszédeit és imáit áthatotta belső isteni tűz, a lelkek szolgálatában tanúsított buzgalma, a szentpáli lelkület, amellyel a hittérítő munkát végezte, nem ismert fáradságot és lanyhulást. Mindig talált valami különleges módot a maga megalázására, hogy ezzel ösztönözze a népet saját élete megváltoztatására. Külön hangsúlyozta, hogy a megfeszített Krisztus nagy és igen veszedelmes ellenségei a fásult emberek, akiknek tespedése és lustasága égbekiáltó. Mennyire fontos üzenet ez a mi számunkra is. Amíg ui. az  anyagiak megszerzésében szorgalmasak vagyunk, a lelki fásultság és lustaság „nyomása alatt“ pedig elveszik jobbik énünk. Próbáljuk meg szorgalmunkat „átcsoportosítani“ a lelki dolgokra is.  

Szentünk Pál apostol nyomán járó szeretetével törekedett Jézus Krisztus mindent felülmúló ismeretére, s e megismerés birtokában hirdette óriási lelkesedéssel és fáradhatatlanul az üdvösség igéjét. Különösképpen a Megfeszített Krisztus szeretetét hangsúlyozta. E célból vezette be Krisztus kereszthalálának emlékére a péntek délután 3 órai harangozást. Példamutató volt a szentmiseáldozat bemutatásában megnyilvánuló áhítata. Ő vezette be az Oltáriszentség 40 órás nyilvános s ünnepélyes imádását, és a gyakoribb szentáldozást. Így kettős üzenetet is hagyott számunkra: az Oltáriszentség mélységes tiszteletét és Jézus szenvedéséért vállaló pénteki önmegtagadást. Azt hiszem, nem ártana, ha e kettős üzenet fölött gyakrabban „elgondolkoznánk“.

*

„Ha eddig volt is körünkben némi bizonytalankodás, szakítsunk vele, ugyanúgy a hanyagsággal is, és rohanjunk szeretettel nemcsak Istenhez, hanem embertársunkhoz is!“ (Zaccaria Antal Mária egyik jelszava)