:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

PORTUGÁLIAI SZENT ERZSÉBET

Купить СНПЧ А7 Кемерово, оперативная доставка

Július 4.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Erzsébet 1277-ben született. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. II. Endre magyar király dédunokája és Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga volt. A keresztségben a harmincöt évvel korábban szentté avatott nagynénjéről, Erzsébetről kapta a nevét.

Tizenkét éves volt, amikor férjhez adták Déneshez, Portugália királyához. Két gyermekük született: Alfonz, aki trónörökös lett, és Konstanza, akit később IV. Ferdinánd, Kasztília királya vett feleségül. A házasság politikai meggondolások alapján jött létre, és Erzsébetet nem tette boldoggá. Dénes király, a férje kicsapongó életet élt, több gyermeke is született a házasságán kívül. Erzsébet azonban mindent türelemmel viselt, és úgy imádkozott és vezekelt férje megtéréséért, mintha szerzetesnő lett volna. Önmagáról teljesen megfeledkezve csak férje bűneit siratta, melyekkel Istent bántja. Jóságában odáig elment, hogy férje törvénytelen gyermekeit is anyai szeretettel nevelte. Ennek ellenére férje a maga hűtlensége „magyarázatára” hűtlenséggel rágalmazta meg Erzsébetet, és képmutatónak nevezve hamis tényeket híresztelt róla.

Erzsébet ezt is szótlanul tűrte, és a szó leggazdagabb értelmében igazi királynőként viselkedett vele és alattvalóival szemben is. A jámborság és emberszeretet kísérte minden munkáját és szavát. Saját költségén kórházakat és lelencházakat alapított. Nemegyszer személyesen ápolta a rászoruló betegeket.

Ilyen „személyes ápolásokat” végzett akkor is, amikor a királyi családban gyakori veszekedés, gyűlölködés és békétlenség ütötte fel a fejét. Mikor utódlásra került a sor, Alfonz a törvényes fiú föllázadt, mert apja helyette egyik törvénytelen fiát helyezte előtérbe. Erzsébet ekkor a béke angyala lett a viszálykodó apa és fia között. A király emiatt megneheztelt, sőt azzal vádolta, hogy jogtalanul állt Alfonz pártjára, ezért száműzte egy faluba. Később belátta tévedését, és visszahívta maga mellé. Erzsébet mindent megbocsátott. Amikor Dénes király súlyosan megbetegedett, állandóan mellette volt, és a legnagyobb szeretettel ápolta. Senki másnak nem engedte át a betegről való gondoskodást. Hűséges szeretettel szolgálta őt egész haláláig. Ezzel sikerült elérnie, hogy férje 1325-ben megtérve, igazi keresztényként halt meg.

Az özvegyen maradt Erzsébet teljesen az imának és az irgalmasság cselekedeteinek szentelte életét. Kolostorokat alapított. Vagyonát és ékszereit eladta, azok árát szétosztotta a szegények és a kolostorok között. Magára öltötte a ferences harmadrendiek ruháját, és zarándoklatokra indult. Gyalog ment el Szent Jakab sírjához Compostellába, majd visszavonult Coimbrába, az általa alapított klarissza kolostorba. Egyszerű klarissza szerzetesnőként élt. Fogadalmat azonban csak a halálos ágyán tett, hogy a jótékonyságban ne akadályozza a szegénységi fogadalom.

A kolostort utoljára akkor hagyta el, amikor békét közvetíteni ment a fia, IV. Alfonz és a veje, kasztíliai Ferdinánd között. Az út és a testvérháború miatt érzett fájdalom felőrölte maradék erejét. Estremozba érve magas láza lett, és nemsokára meghalt. 1336. július 4- én lánya és menye karjai között adta vissza lelkét Teremtőjének. Holttestét Coimbrába vitték, és sírja hamarosan zarándokhellyé vált, mert ereklyéi körül csodák történtek. 1612-ben nyitották fel a sírt, és épségben találták a testét. VIII. Orbán pápa 1626-ban avatta szentté. Ünnepét még ebben az évben felvették a római naptárba, július 4-re. 1694-ben áthelyezték július 8-ra. 1969-ben visszahelyezték július 4-re.

*

Portugáliai Szent Erzsébet áldozata volt a királyi családok akkoriban vívott politikájának. Akarata ellenére férjhez adták Dénes királyhoz, aki úton-útfélen megcsalta. Sőt a hű feleséget vádolta hűtlenséggel. Erzsébet nem lázadozott, hanem alázattal és „Isten akaratában megnyugodva” elfogadta sanyarú helyzetét. S emellett mindent megtett, hogy a királyi családban gyakran előforduló viszályok megszűnjenek és egymásnak megbocsátva a haragvók kibéküljenek. Tanuljunk tőle, és kérjük közbenjárását, hogy békét teremtsünk magunk körül, s ezért Isten fiainak hívhassanak minket.

Erzsébet sanyarú sorsában a viszálykodások megszüntetése mellett kitűnt még tevékeny szeretetével. Szerette a szegényeket, támogatta a rászorultakat. Özvegységre jutva vagyonát és ékszereit eladta, és az árát szétosztotta a szegények és a kolostorok között. Annyit azonban meghagyott, hogy a rászorulókon mindig segíteni tudjon. Külön ki kell emelnünk megdöbbentő ellenségszeretetét. Férjét, aki kezdettől fogva ellenségként viselkedett iránta ‒ megrágalmazta, megalázta, sőt bosszúból száműzte, ‒ töretlenül szerette. Ez különösen a király bajaiban és betegségében volt észrevehető, amikor önzetlen, önfeláldozó szeretettel ápolta. E szeretet eredményeként a gonosz és kicsapongó férj őszinte bűnbánat és bocsánatkérés között készült a halálra. Példáját tekintve tudatosítsuk magunkban, hogy az ellenszenv és „neheztelés” helyett sokkal többet ér a megbocsátó szeretet!

*

„Istenünk, ki a béke forrása és a szeretet kedvelője vagy, add meg nekünk, hogy Szent Erzsébetet példájára s az ő közbenjárására, békességszerzők legyünk embertársaink között.” (Portugáliai Szent Erzsébet miséjének könyörgése)