:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

BOLDOG SZÁSZ JORDÁN domonkos rendfőnök

Február 15.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Jordán Szent Domonkos utódaként szervezte meg a prédikátor testvérek, a domonkosok rendjét. Generális apátsága tizenöt éve alatt a rend konventjeinek száma harmincról csaknem háromszázra nőtt. Általa valósult meg a világmisszió, amelyre már Domonkos is gondolt, amikor 1217-ben szétküldte néhány társát.

Jordán Borgbergeben, Paderborn mellett született az 1180-as években. Mint fiatal nemes került Párizsba, a késő középkor kulturális központjába. Megszerezte a „magister artium” és a „teológia baccalaureusa” fokozatot. Itt ismerte meg 1219-ben Szent Domonkost, és az ő hatására a következő év hamvazószerdáján belépett a párizsi Szent Jakab konventbe. Kezdettől fogva nagy tekintélye lehetett, mert alig két hónappal később a párizsi konvent ama négy küldöttje közé választották, akik részt vettek a Domonkos által 1220 pünkösdjére Bolognába összehívott általános rendi káptalanon. Az 1221. évi bolognai általános káptalanon Domonkos rábízta a lombardiai rendtartomány vezetését, amelynek akkor a legtöbb kolostora volt. A tartomány vezetésében Jordán annyira bevált és ezen túlmenően akkora csodálatot keltett a testvéreiben, hogy Szent Domonkos halála után, a Párizsban tartott 1222. évi általános káptalanon a domonkosok magister generálissá választották.

Jordán felismerte, hogy egy közösségnek szüksége van arra, hogy rögzítsék az utódok számára is kötelező külső kereteket. Ennek alapján építette ki a domonkos rend szervezetét. Megírta a domonkosoknak nevezett prédikáló rend kezdeteinek könyvét. Vezetése alatt a rend mindinkább elterjedt: a domonkosok két tanszékhez jutottak a párizsi egyetemen, misszionáltak a szaracénok között és a pápai Kúria szolgálatába is beléptek.

Jordán beutazta egész Európát. Egyéniségéből rendkívüli vonzóerő áradt ki. Olyan sok tanárt és tanítványt vonzott magához, hogy amíg a rend generálisa volt a kolostorok és tagjaik száma megtízszereződött. Mindenekelőtt az egyetemi városokat kereste fel, de bejárta a Nyugatot, Angliától Dél-Itáliáig, az Atlanti-óceántól a Földközi-tenger keleti partjáig, a Pireneusoktól Észak-Németországig. Mint apostolt, nevelőt, lelki vezetőt és mindenekelőtt, mint hitszónokot emelik ki a rend évkönyvei.

Nem feledkezett meg a kereszténység nagy gondjairól sem. Magas állású személyiségekkel is mert nyíltan beszélni. II. Frigyes császárnak a szemébe mondta: a jó tanáccsal nem törődik, nem kérdezi meg, mit beszélnek az emberek, ezért uralkodik rosszul.

A domonkos rend célja kettős: az Istennel való benső találkozás és az Isten országáért végzett külső munka. Az Istennel való kapcsolat az apostoli tevékenység feltétele és alapja. Jordán erőforrása nagy istenszeretetében rejlett. Állandóan áldásért könyörgött, és imát kért munkájához. Írásaiban olyan tiszta jámbor magatartás nyilatkozik meg, amelynek súlypontja nem a rendkívüliben, a természet dolgait meghaladóban nyugszik. Jordán inkább a józan és értelmes mérsékletet tartotta fontosnak, elsősorban pedig a vallási életben.

1237-ben a palesztinai kolostorok vizitációjáról hazatérőben Jordán hajója Kis-Ázsia déli tengerében elsüllyedt, és társaival együtt a tengerbe fulladt. Partra sodródott holttestét az akkói domonkos templomban temették el. Amikor ez a hely 1291-ben a mohamedánok kezébe került, sírjának nyoma veszett. Ma már azt sem tudjuk, hogy hol állt a domonkosok kolostora.Tiszteletét 1826-ban hagyták jóvá.

*

Szász Jordán élete és munkássága világosan megmutatja, hogy ő lett az a kristályosodási pont, amelyre a fiatal domonkos rendnek az egyetemes kibontakozás akkori szakaszában szüksége volt. Az ő vezetése alatt nemcsak a rend külső szervezete haladt a kibontakozás felé, hanem benső fejlődése is hatalmasan előrelendült. Nagy súlyt helyezett arra, hogy a rend tagjai megismerjék azt, ami addig történt. Megírta a rend történetét, „hogy a megszülető és felnövekvő fiaink ne legyenek tudatlanságban a kezdet alapjairól”. Megtanulhatjuk belőle, hogy a múlt alapos ismerete nélkül sem jó keresztények, sem igazi magyarok nem lehetünk

A lelki előhaladásról szinte egészen „modernül” gondolkodott. Ezt írja: „Vigyázz magadra, hogy lelki bágyadtság vagy testi gyengeség el ne vegye testedtől a jócselekedet lehetőségét, lelkedtől a feszítőerőt. A testi vezeklésben könnyen túl lehet lépni a helyes mértéket, ezért ha oktalanul kívánjátok sanyargatni testeteket, az ellenkező végletbe estek. Az erények - az alázatosság és türelem, szelídség és engedelmesség, szeretet és szerénység – gyakorlása viszont sohasem növekedhet túlzott mértékben.” – Ez az üzenete a mai ember számára is fontos!

*

„Meredek és szűk az Életre vivő út, és nagy vigyázattal kell rajta járni, hogy se hanyagságunkkal jobbra, se túlzó vezeklésünkkel balra le ne térjünk róla.” (Boldog Szász Jordán szavai)