:

Nemcsak a világhálón, de a közösségi hálón is

Keress bennünket

EDIT STEIN- Keresztről nevezett SZENT TERÉZIA BENEDICTA vértanú

Купить СНПЧ А7 Кемерово, оперативная доставка

Augusztus 9.

Mons. Koller Gyula atya rovata

Edit 1891-ben ortodox zsidó családban született, az akkor Németországhoz tartozó Wrocławban. Hívő zsidó család hetedik gyermeke volt. A tehetséges kislányt jámbor, özvegy édesanyja nevelte. Serdülő éveiben elfordult ősei hitétől és 1904-ben ateista lett. A Göttingeni egyetemen Edmund Husserl tanítványa majd asszisztense lett. Majd elkísérte a Freiburgi egyetemre, ahol aztán 1916-ban doktorátust szerzett.

 Husserl professzor asszisztenseként munkaközösségben együtt dolgozott Conrad-Martius professzorral. Tanulmányi ismertségük vele és feleségével, idővel hűséges barátsággá fejlődött. Gyakran volt vendége ennek a keresztény házaspárnak. Egy ilyen látogatás alkalmával Conrad-Martiusné a könyvszekrényhez vezette barátnőjét, hogy válasszon kedve szerint. Edith maga beszéli el: „Találomra kihúztam egy vastag könyvet: Avilai Szent Teréz önéletrajzát. Elkezdtem olvasni, s úgy megragadott, hogy le sem tudtam tenni, míg a végére nem értem. Amikor befejeztem, azt mondtam magamban: Ez az igazság!”

Ez 1921-ben történt. Ettől kezdve Editet – szinte észrevétlenül – Isten magához ragadta, és többé el sem engedte. Reggel bement a városba, hogy vásároljon egy katekizmust és egy kis misekönyvet, s ezeket addig tanulmányozta, míg mélyen elraktározta magában tartalmukat. Utána jelentkezett egy plebánián és kérte a keresztséget.

1922. január 1-jén keresztelkedett meg. Tudatosan vállalta, hogy a katolikus egyház tagja lesz és katolikus feladatokat is vállal. Ezért lemondott a Husserl professzor melletti asszisztensi állásáról, és a speyeri dominikánus leányiskolában lett tanár. Amíg itt tanított (1922-1932), németre fordította Henry Newman bíboros leveleinek és naplójának egy kötetét, Aquinói Szent Tamás De veritate (Az igazságról) című művét. Közben komolyan foglalkozott a katolikus filozófia tanulmányozásával. 1932-ben a Münsteri Pedagógiai Intézetben tartott előadásokat, de a náci kormányzat által hozott antiszemita törvények arra kényszerítették, hogy 1933-ban lemondjon állásáról.

Hitében egyre jobban elmélyülve 1934-ben belépett a karmeliták kölni rendházába és felvette a Teresa Benedicta a Cruce (Keresztről nevezett Terézia Benedicta)nevet. Szerzetbe lépését Rosa nővére is követte, aki előbb szintén kereszténnyé lett. Edit a kolostorban írta meg „Véges és örök létezés” című könyvét, amelyben azon munkálkodik, hogy összeegyeztese Aquinoi Szent Tamás és Husserl filozófiáját.

A növekvő náci fenyegetés miatt a rendje Editet Németországból áthelyezte Hollandiába, az echti karmelita kolostorba. Itt írta meg a „Tanulmányok Keresztes Szent Jánosról” (A kereszt tudománya) című könyvét.

Ámde Hollandiában sem dolgozhatott és imádkozhatott nyugodtan s biztonságban sokáig. Amikor a holland püspöki konferencia 1942. július 20-án nyilvánosan elítélte a náci fajelméletet, és az állásfoglalást az ország összes templomában felolvasták, azonnal jött a náciktól a válasz. Hitler 1942. július 26-án elrendelte Hollandiában is az áttért zsidók letartóztatását, azokét is, akiket addig megkíméltek. Edithet Rosa nővérével együtt letartóztatták, és szülővárosán keresztül vagonokba zsúfoltan az auschwitzi koncentrációs táborba szállították. Itt halt meg 1942 augusztusában a gázkamrában.

Edit Steint 1987. május 1-jén avatták boldoggá Kölnben. 1998. október 11-én pedig II. János Pál pápa szentté avatta Teresa Benedicta a Cruce - Keresztről nevezett Szent Terézia Benedicta néven. Ünnepe augusztus 9-én van.

*

Amikor II. János Pál szentté avatta Editet, egyes zsidó csoportok, ‒ beleértve a Simon Wiesenthal Központot is ‒ ellenezték a szentté avatást. Arra hivatkoztak, hogy a katolikus doktrína szerint az a vértanú, aki a hitéért halt meg; ezzel szemben Steint zsidó származása miatt ölték meg. A katolikus egyház álláspontja mindazonáltal az, hogy Edith Steinnek azért kellett meghalnia, mert a holland egyház elítélte a náci fajelméletet. Előtte, mint német tudós kivételt képezett. Edit vallásos és mélyen hívő zsidó édesanyja tiltakozása ellenére is áttért atyái hitéről a keresztény hitre. Tette ezt azért, mert vallotta: „A keresztény vallás lényege és igazsága a Jézus Krisztus megváltást hozó kereszthalála.” Ezért választotta szerzetesi neve elé a „keresztről nevezett” jelzőt. Edit vértanú, a mi vértanunk (is), mert azért halt meg, hogy az egyház erkölcsi tartását erősítse. Ilyen értelemben és érzelemmel kell őt tisztelnűnk!

Edit Stein a megtért tudós, visszaemlékezéseiben így jellemzi igazságot kutató életének előbbi szakaszát: „Aki az igazságot keresi, Istent keresi, akár világos előtte, akár nem!” Erre hivatkozva mondta Szentatyánk, II. János Pál a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedictaszentté avatásakor: „Mindnyájunknak üzeni: Ne fogadj el semmit igazságnak, ami szeretet nélkül van. És ne fogadj el semmit szeretetnek, ami az igazság nélkül van!” Ez az üzenete nekünk is hangosan szól!

*

„A szeretet Isten léte, Isten élete, Isten lényege!” (Edit Stein –  Keresztről nevezett Szent Terézia Benedicta)